2015. március 19., csütörtök

Konferencia, az első kihívás

Nincs is annál szebb, ha az ember egész napos konferenciára megy, pogikkal, ebéddel... Miközben tudom, hogy ezekből semmit nem ehetek egész nap, ráadásul így is csak egy pár óra jutott alvásra, úgyhogy semmivel nem készültem, minden tartalékom elfogyott...
Konferencia előtt munkaőrület, de nem érdekel, irány a zöldséges! Legalább valami legyen nálam, valahogy csak megeszem, hogy ne legyen ciki. Egy avokádót még bent bedobok egy banánnal együtt. Ez elég lesz egy jó időre. Kettő után már kezdem érezni, hogy bármit felfalnék. De mire jó az ebéd szünet:-) Kint végre süt a nap, a portások útbaigazítanak a legközelebbi bolt felé. Nem mesélem el, mennyi mindent átböngésztem, végül maradtam, egy doboz koktélparadicsomnál, egy kis tálca diónál és átnéztem az étcsokikat. Csak rájövök valahogy, milyet ehetek. Az összes szójalecitint tartalmaz, és ugye szóját tilos enni. De ráakadtam egy sima Boci étcsokira, aminek az összetevői megfelelőnek tűnnek, annyit írnak, hogy nyomokban tartalmazhat mások mellet szóját. Ennyi kockázatot csak bevállalhatok!!!:-) Végre, ettem egy kis édességet! .. és már csak az a tudat telített, hogy a táskámban van kaja.:-) Pár szem paradicsom elég is volt kint a parkban, gyönyörű napsütésben. Hogy teljes legyen az öröm, vajon ihatnék egy kávét? Csak azt kellett kiderítenem a pincértől, hogy frissen főtt a kávé, vagy instant. Frissen főtt!:-) Két kortynyi kávé, és teljes az örömöm.
A dió kukában landol, felbontáskor egy molylepke távozott . Pfúúúj!!!!!!!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése